Nincs energetikai átállás gazdaságpolitikai átállás nélkül
Az IMD 2024-es versenyképességi rangsora szerint az egykor vezető iparosodott nemzetünk tíz év alatt a 6. helyről a 24. helyre esett vissza.[1] elcsúszott. A magas villamosenergia-költséggel rendelkező ipari vállalatok 45 százaléka tervezi vagy megvalósítja, hogy csökkenti termelését vagy külföldre helyezi át azt. Növekvő tendencia[2]. A növekvő bürokratikus költségek és a rendkívül magas energiaárak hazánkban a szakképzett munkaerő hiánya mellett számos vállalat számára egzisztenciális problémákat okoznak. Az új épületenergetikai törvény (GEG) pedig egy újabb elhibázott intézkedéssel bővül.
Amióta a BMWK "65 százalékos megújuló energiaforrások az új fűtési rendszerek 2024-től történő telepítésénél" című koncepciós dokumentumában 2022 júliusában bejelentette az új GEG tartalmát, Thomas Kübler figyelmeztetett az elhamarkodott és ideológiai törvénymódosítás technikai hibáira. Ő mindent tud a fűtési törvényről.
"A jó hír az, hogy az ipari és kereskedelmi épületek számára léteznek műszakilag kiváló és gazdaságos megoldások a fűtési átállás sikeres, megfizethető feltételek melletti megvalósítására" - mondja az energiatakarékos csarnokfűtési technológiák tapasztalt szakértője. A nem energiaigényes vállalatok - a németországi vállalkozások oroszlánrésze - számára a fűtési átállás a dekarbonizáció legfontosabb mozgatórugója. Általában az energia több mint kétharmadát fűtésre használják. Thomas Kübler szerint az a végzetes, hogy a politikusok a GEG kidolgozásakor egy sor hibát követtek el, de jobb belátásuk ellenére nem hajlandóak ezeket a jelenlegi jogalkotási időszakban kijavítani. Különösen az új építkezések területén a törvény közvetve előírja a technológiát a CO2-A BMWK célja, hogy célokat tűzzen ki, és a célhoz vezető utat a vállalatokra bízza, amelyek már most is több szakértelemmel és problémamegoldó képességgel rendelkeznek, mint a BMWK politikai intézményrendszere. Ha a BMWK által preferált hőszivattyút minden épülettípusra korlátozza, anélkül, hogy felismerné a csarnokok speciális fűtési sajátosságait, akkor ez biztosan rosszul sül el - mondja Kübler. És körülbelül olyan diszfunkcionális lenne, mintha egy betonkeverővel mennénk nyaralni. Vagy mintha a családi autó csomagtartójában szállítanánk a betont. Mindkettő lehetséges, de nem ésszerű.
A GEG-ben a politikusok továbbra is egyenlőségjelet tesznek a lakó- és irodaházak, szállodák és óvodák és a termelési vagy logisztikai csarnokok közé. Ahelyett, hogy a szakemberek tudását felhasználva helyes és funkcionális megoldásokat dolgoznának ki, inkább a földesúri stílusú energiapolitikát folytatják. Nem csoda, hogy az energetikai átállás megbicsaklik.
Berlin még a csarnoképületek fűtésére sokkal alkalmasabb technológiák előtt is szemet huny. Még a fűtéstechnológia legújabb fejlesztései is, amelyek hatalmas, 50-70 százalékos energiafogyasztási és ezzel együtt üvegházhatású gázkibocsátási megtakarítási potenciállal rendelkeznek, és amelyekkel a 2045-re kitűzött éghajlati célok megújuló energiákkal már ma teljesíthetők, alig vagy egyáltalán nem kapnak politikai figyelmet. Marad a GEG 103. §-ának innovációs záradéka. Szerencsére ez a bürokratikus út legalább megnyitja a lehetőséget arra, hogy a magas csarnoképületeknél ésszerű megoldásokat alkalmazzanak, mondja Kübler. Ehhez azonban a gyártóval való együttműködésre van szükség, mivel a vonatkozó információkat még nem vezették be jogilag a TGA mérnökei a vonatkozó számítási programokba. Mint Németországban oly gyakran, itt is mindent a szükségesnél bonyolultabbá tesznek. Pedig éppen ezek a fűtéstechnológiák fognak jelentősen hozzájárulni az energiaköltségek és a CO2-kibocsátást a vállalatok számára, és így ellensúlyozza a fontos munkahelyek külföldre történő áthelyezését.
"Mit jelent ez az Ön vállalatára nézve, Ön is gondolkodik a külföldre költözésen?" - kérdezzük Thomas Küblertől. "Nem tervezzük a kivándorlást. És az utakhoz sem ragaszkodunk" - mondja a vállalkozó. Ehelyett a politikai döntéshozók számára az oktatást és a tudásátadást részesíti előnyben. "Itt az ideje, hogy a gravitációval kapcsolatos alapvető ismeretek fontosabbá váljanak, mint az ideológiai félismeretek." Meggyőződése, hogy ha a gazdaság olyan felszínesen viselkedne, mint ahogyan Berlin jelenleg kezeli Németországot mint gazdasági helyszínt, akkor figyelmeztetések és elbocsátások záporoznának.
[1] https://www.imd.org/centers/wcc/world-competitiveness-center/rankings/world-competitiveness-ranking/rankings/wcr-rankings/#_tab_Rank
[2] Villamosenergia-árak: (handelsblatt.com)
A Handelsblattban megjelent cikket is elolvashatja: Nincs energiafordulat gazdasági fordulat nélkül! - Handelsblatt Live
-
Ez csak egy kis szegmens, de nagy jelentőségű: az energetikai átállásról szóló jelenlegi vitában az ipari épületeket elhanyagolják. Németországban az épületállománynak mindössze két százalékát teszik ki. Ugyanakkor az épületekhez kapcsolódó energiafogyasztás és a kapcsolódó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mintegy 15 százalékáért felelősek. A jelenlegi épületenergetikai törvény (GEG) azonban az ipari épületeket ugyanúgy kezeli, mint az óvodákat - és egy törvénytervezetben vannak arra utaló jelek, hogy a szövetségi kormány kizárólag a hőszivattyúkra mint technológiára kíván összpontosítani. Ennek megvitatására a KÜBLER GmbH szakértőket hívott meg egy párbeszédre Ludwigshafenbe. Daniel Föst, a Bundestag FDP-frakciójának építéspolitikai szóvivője bejelentette, hogy változtatni kíván a jogalkotási rendszeren.
-
A német kormány célkitűzései ambiciózusak: 2045-re Németországnak klímasemlegessé kell válnia, és a hőtermelésben le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagokról. Ez a célkitűzés nyomást gyakorol az iparágra. Számos újítás sürgeti a megújuló energiákra való átállást - például a német üzemanyag-kibocsátáskereskedelmi törvény (BEHG), amely a CO2-a fosszilis tüzelőanyagok ára.
-
Takarítson meg energiaköltségeket és védje a környezetet: A sötét sugárzó fűtőtestek a leghatékonyabb csarnokfűtési rendszerek közé tartoznak, amelyeket megvásárolhat. De melyik infravörös rendszer a megfelelő az Ön számára? Áttekintést adunk Önnek.
-
Akár az iparban, akár a magánlakásépítésben - aki ma a jövő fűtési rendszere vagy csarnokfűtése mellett dönt, sok kérdőjellel szembesül. Mely energetikai forgatókönyvek határozzák meg valójában a jövőt? Mely technológiák lesznek akkor relevánsak? Érdemes-e még mindig fosszilis tüzelésű rendszerekbe beruházni? Mit mond a közlekedési lámpa? És mindezeket a kérdéseket figyelembe véve, mi a hosszú távon legjobban működő és gazdaságos fűtési megoldás a csarnoképület számára?