Miért érdemes a jövő hatékony technológiáira támaszkodnia fűtési rendszere korszerűsítésekor?
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság ma fontosabb, mint valaha.
Az éghajlatváltozásra tekintettel az Európai Unió egyértelmű célokat tűzött ki a szennyezőanyag-kibocsátás korlátozására: 2030-ra a kibocsátást legalább 55 %-tal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig az EU célja, hogy a lehető legteljesebb mértékben semleges legyen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezen túlmenően a CO2-kibocsátást a fűtési piacon 81 %-tel az 1990-es referenciaévhez képest. Németország 2021 májusában még ambiciózusabb célokat tűzött ki maga elé: 65 % CO2-kibocsátás 2030-ig, 88 % 2040-ig és az éghajlat semlegesség 2045-ig - ezek az éghajlatvédelmi törvény új célkitűzései.
A hatályos jogszabályok, köztük az uniós energiaügyi jogszabályok optimalizálására vonatkozó javaslatokat 2021-ben kell benyújtani. Egy dolog azonban már most biztos: a vállalatokat egyértelműen felelősségre fogják vonni, hogy az egyes országok teljesíteni tudják éghajlatvédelmi célkitűzéseiket. Erre a legjobb példa a 2020 novemberében hatályba lépő új jogszabály. Épületenergetikai törvény (GEG)amely az EnEG, az EnEV és az EEWärmeG helyébe lép.
A GEG szabályozza az energiaszükségleteket és a megújuló energiák fűtésre és hűtésre történő felhasználását - mind az új épületek, mind a korszerűsítések esetében. Néhány kivételtől eltekintve a 30 évnél idősebb gáz- és olajfűtési rendszereket ki kell cserélni. Meg kell jegyezni azt is, hogy az olajfűtési rendszerek 2026-tól teljesen ki lesznek tiltva. Itt az ideje tehát, hogy újratervezze fűtési rendszereit, és a jövő hatékony technológiái mellett döntsön.
Ebben a tekintetben a modern infravörös sugárzók csarnoképületekbe - új és meglévő épületekbe egyaránt - ajánlottak. Ennek egyszerű okai vannak.
1. A jövőbeli technológiák, mint például az infravörös fűtőberendezések, már ma is hatékonyabbak, mint amire ma szükség van.
Ez az infravörös elvnek köszönhető. Az infravörös sugarak felmelegítik az őket elnyelő testeket és tárgyakat. A levegő ezzel szemben érintetlen marad, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem tud meleg levegő felfelé emelkedni, és a mennyezet alatt fel nem használtan összegyűlni. A konvekció mellett itt egy másik fizikai törvény is szerepet játszik: minél magasabb a hőforrás hőmérséklete, annál kisebb a nemkívánatos konvekciós összetevője. Ez pedig azt jelenti: az infravörös sugárzókkal alig pazarolja az energiát, kíméli az erőforrásokat és elkerüli a felesleges CO2-kibocsátás. A maradékhő hasznosításával kombinálva ez a jövőbeli technológia tehát már most egyértelműen meghaladja a klímavédelmi követelményeket.
2. az infravörös fűtőtestek gazdasági szempontból is megfelelő választásnak bizonyulnak.
A fűtési rendszer korszerűsítésekor hosszú távon kell gondolkodni - és éppen ezért fontos, hogy megbízható jövőbeli technológiákat használjunk. Az éghajlatvédelem és az energiahatékonyság követelményei ugyanis nem csökkennek. Kevés értelme van egy olyan fűtési rendszerre támaszkodni, amely x-szeres beruházási és fogyasztási költséget generál, vagy amelyet néhány éven belül le kell cserélni.
A klímavédelmi követelmények túlteljesítésével viszont nyugodt lehet egy infrasugárzóval: Hosszú távon - a költségek szempontjából is - jól áll. A csarnokfűtési rendszerek ugyanis életciklusuk során a beruházási költségekhez képest körülbelül hat-hússzor annyi energiát fogyasztanak, mint amennyit a beruházási költségek jelentenek. A jövőbeni technológiák, mint például az IA infravörös sugárzók olyan hatékonyakhogy akár 70 % energiát is megtakarítanak. Ez nagymértékben csökkenti a teljes tulajdonlási költséget. A kérdés, hogy miért érdemes a jövő technológiáira támaszkodni a korszerűsítés során, tehát gazdasági szempontból is egyértelműen megválaszolható.
De vajon a gázüzemű rendszer valóban jövőbiztos?
Most talán azt kérdezi magától, hogy mi köze van egy gázüzemű rendszernek (például egy infrasugárzónak) a jövőbeli technológiákhoz. Hiszen továbbra is tartja magát az a hiedelem, hogy az új építésű és korszerűsítési projekteknél kötelező megújuló energiákat használni - nem igaz?
Ez a feltételezés a jogszabályok régi változatain alapul. Régóta elismert tény azonban, hogy a csarnoképületeknek sajátos fűtési jellemzőik miatt saját követelményeik vannak. Az új GEG végül kizárja a négy méternél magasabb mennyezetmagasságú, decentralizáltan fűtött csarnokokat a megújuló energiaforrások felhasználásának kötelezettsége alól. Bár ezek elvileg ésszerű energiaforrást jelenthetnek, általában sokkal kevésbé hatékonyak, különösen a csarnoképületek esetében.
A fűtőcsarnokok esetében egyértelműen a "hatékonyság a helyettesítés előtt" vezérelv érvényesül. Egy olyan fűtési rendszer esetében, amelynek gyorsan és rugalmasan kell biztosítania a szükséges hőmennyiséget, eddig a legtöbb esetben csak egyetlen közeg volt kifizetődő: a földgáz. Jó primerenergia-tényezővel rendelkezik, környezetbarát, és a hidrogén (power-to-gas) közelgő ellátásának köszönhetően a jövőre nézve is biztos.
A gáz a jövő egyik úttörő technológiája a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető úton.
A földgáz nemcsak a szén kivezetésének áthidaló technológiájaként jelenik meg, hanem a megújuló energiaforrások folyamatosan növekvő aránya miatt a jövő energiaforrásává is válik (kulcsszó: "zöld hidrogén"). Ennek oka, hogy a gáz az egyetlen olyan energiahordozó, amely Németországban lehetővé teszi az energia kémiai szennyeződés nélküli tárolását. Ráadásul a tárolási és szállítási lehetőségek a németországi optimálisan kiépített gázhálózatnak köszönhetően kiválóan megvalósultak. Amint a nagyipari folyamatokban a power-to-gaz általánosan elérhetővé válik, a gázüzemű fűtési rendszerek minden bizonnyal a jövő egyik technológiája lesznek.
A jövő technológiái biztonságot nyújtanak Önnek az éghajlatvédelmi célok és a gazdasági hatékonyság tekintetében.
Az éghajlatvédelmi célok és követelmények az ipari és kereskedelmi épületek tulajdonosai számára hatalmas kihívást jelentenek az elkövetkező években. Azok azonban, akik már most is a jövő hatékony technológiáira, például az infravörös fűtőberendezésekre támaszkodnak, már most kipipálhatják ezt. Ha többet szeretne megtudni a jövőbiztos fűtési rendszerekről, ajánljuk cikkünket a következőkről HEAT 4.0. Olvassa el, hogyan használhatja ki a digitális korszak összes lehetőségét a hőellátás holisztikus szemléletével, és hogyan tehet újabb lépést a jövőbe.
-
A német kormány célkitűzései ambiciózusak: 2045-re Németországnak klímasemlegessé kell válnia, és a hőtermelésben le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagokról. Ez a célkitűzés nyomást gyakorol az iparágra. Számos újítás sürgeti a megújuló energiákra való átállást - például a német üzemanyag-kibocsátáskereskedelmi törvény (BEHG), amely a CO2-a fosszilis tüzelőanyagok ára.
-
A karácsony ismét meglepően gyorsan közeledik - és sajnos egy-két kihívás is van a láthatáron. A 3G és a 2G plusztól kezdve az energiaárak következő emelkedéséig. Gratulálunk, ha már átállította csarnokfűtését a KÜBLER gazdaságos rendszerére. Ez több szempontból is igazán jó döntés.
-
A cégcsarnok új fűtési rendszere olyan döntés, amelyet alaposan meg kell fontolni. Olvassa el ezt a cikket, hogy megtudja, mely tények szólnak az infravörös sugárzó fűtés mellett!
-
Miközben Németországban az energetikai átállásról folyik a vita, a ludwigshafeni KÜBLER GmbH már teljesített. FUTURA a neve a csarnokfűtési rendszerek szakértőinek legújabb találmányának, amely energiaforrástól függetlenül működik: a csarnokok infravörös fűtőrendszere hidrogénnel, elektromos árammal, gázzal vagy ezek keverékével működik. Rendkívül hatékonyan képes feldolgozni a zöld és a fosszilis tüzelőanyagokat, így hidat építve a szénmentes korszak felé. Ez az egyik oka annak, hogy az Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz (ISB) és a Gazdasági, Közlekedési, Mezőgazdasági és Szőlészeti Minisztérium kedd este a SUCCESS innovációs díj keretében a KÜBLER-t a "Innovatív technológiák az éghajlatvédelemért" különdíjjal tüntette ki.