Csarnokok fűtése: Kihívások és megoldások

Az első kihívás a fűtési csarnokokban: A különleges szerkezeti jellemzők

A csarnokok fűtése szempontjából a legnagyobb kihívást valószínűleg a csarnoképületek hatalmas térfogata és négy, tíz vagy több méteres belmagassága jelenti. Ezeknek az épületeknek az állandó üzemi hőmérsékleten tartása télen minden, csak nem triviális. Különösen akkor, ha az energiaköltségek nem akarnak elszabadulni. Ehhez jön még az a nehézség, hogy nincs két egyforma ipari vagy kereskedelmi épület. A magas állványok, a daruk, a legkülönfélébb alaprajzok és használati profilok nagyon speciális követelményeket támasztanak a telepítendő fűtési rendszerrel szemben.

Itt nem elég, ha egyszerűen csak néhány fűtőtestet osztunk szét a helyiségben. A csarnoképületeknek méretük és magasságuk miatt nagyon speciális épületfizikai követelményeik vannak, amelyek alapvetően különböznek a többszintes épületektől. Érdemes ezért konzultálni egy elismert csarnokfűtési szakértővel, hogy elkerüljük, hogy a funkcionalitás tekintetében kompromisszumokkal kelljen élnünk, és a végén feleslegesen sok pénzt fektessünk be nem megfelelő teljesítményért.

Nem mindig látható, de lényeges tényező a csarnokok fűtésénél: A dolgozók igényei és a produktív beltéri klíma

A csarnoképületek szerkezeti jellemzői is megnehezítik a Beltéri klíma szükség szerint, és így biztosítja a jó munkahelyi légkört. Ez azonban különösen fontos tényező az alkalmazottak termelékenysége szempontjából: ideális esetben a munkaterület hőmérsékletének 18 és 20 °C között kell lennie. De nem minden alkalmazottnak van szüksége ugyanarra a hőmérsékletre. Azonban nem minden alkalmazottnak van szüksége ugyanarra a hőmérsékletre: azok, akik fizikailag dolgoznak, természetesen hűvösebbet szeretnének, mint azok a kollégáik, akik csendben, ülve vagy állva dolgoznak. Ez további kihívást jelent a csarnokok megfelelő fűtési rendszerének kiválasztásakor, mivel ez azt jelenti, hogy különböző, rugalmasan fűthető zónákat kell tervezni. Mind a munkaterületek, mind a használható zónák tekintetében.

A különböző csarnokzónák rugalmas rendszereket igényelnek

Nézzük meg közelebbről, hogyan néznek ki az ipari és kereskedelmi épületek mindennapjai: A csarnok egyik területén a hőmérsékletre és a páralecsapódásra érzékeny árukat tárolják, amelyeket állandó hőmérsékleten kell tartani. A másik végén egy ajtó a fagyos külső hőmérséklet ellenére nyitva marad - miért zárnánk be, ha újra ki kell nyitni? Itt nincs szükség fűtésre. Ez energia- és pénzpazarlás lenne. A kettő között vannak a fent említett, eltérő hőmérsékletigényű munkahelyek.

A fűtőberendezés alatt időnként daruk is parkolnak, amelyek blokkolják a hősugárzást. Lehet, hogy a fűtést éjszakára is kikapcsolják, hogy alacsonyan tartsák az üzemeltetési költségeket - és másnap reggel, a munka megkezdésére újra fel kell fűteni. Természetesen hosszú átfutási idő nélkül. Mindezeket figyelembe véve kevés értelme van a csarnokok fűtési rendszereire támaszkodni, amelyek folyamatosan melegítik a levegőt. Rugalmas rendszerekre van szükség!

Az energia- és éghajlat-politika egyre inkább a figyelem középpontjába kerül

A csarnokok fűtési rendszereinél azonban már nem csak az számít, hogy mi történik a csarnokban. Egyre fontosabbá válik az is, hogy mi történik az épületen kívül. Itt az éghajlatvédelemről és ezáltal az energiafogyasztásról van szó. 2030-ra Németországban a primerenergia-fogyasztást 2008-hoz képest 30 %-tal kell csökkenteni, 2050-re pedig a felére - a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 2050-ig szóló energiahatékonysági stratégiája szerint. Németország különösen az építőiparban kívánja előmozdítani az energiahatékonyságot.

Az új fűtési rendszert tervező csarnoktulajdonosok számára ez azt jelenti, hogy a következő kihívás az, hogy a lehető leghatékonyabb fűtési rendszerek és tüzelőanyagok használata a lehető legalacsonyabb kibocsátással.az energiafogyasztás minimálisra csökkentése érdekében. Ideális esetben a maradékhőt is hasznosítják, hogy valóban a lehető legtöbbet hozzák ki a csarnokok fűtéséből. Az energiafelhasználás ilyen módon történő optimalizálása védi a környezetet, és összhangban van az éghajlatvédelmi célokkal. Egy dolog ugyanis egyértelmű: a kevesebb üzemanyag-fogyasztás alacsonyabb kibocsátást jelent. De az Ön saját érdeke is, hogy energiatakarékos csarnokfűtési rendszereket válasszon. Mert:

A csarnokok számára megfelelő fűtési rendszer kérdése szorosan összefügg a költségek kérdésével.

A csarnokfűtési rendszerek életciklusuk során hatszor-hússzor több energiát fogyasztanak, mint amennyibe a beruházás kerül. Emiatt e fűtési rendszerek üzemeltetése jelentős költségtényezőt jelent a csarnokok tulajdonosai számára, amelyet hatékony és rugalmas rendszer nélkül nehéz ellenőrizni. Térjünk vissza az épület sajátosságaiból és a mindennapi munkavégzésből adódó szempontokhoz.

A teljes helyiség fűtése: felesleges energiafogyasztás. Meleglevegő-fűtőtestek által felmelegített levegő, amely a csarnok mennyezete alatt gyűlik össze: szükségtelen energiafogyasztás. Kihasználatlan csarnokzónák fűtése: Szükségtelen energiafogyasztás. Túlfűtött csarnokrészek, mert a fűtés nem szabályozható rugalmasan: Szükségtelen energiafogyasztás. Fűtőberendezések, amelyek akkor is fűtenek, amikor a csarnok ajtajai nyitva vannak: szükségtelen energiafogyasztás. Fűtőtestek, amelyek órák óta csak az alatta parkoló darut fűtik: Szükségtelen energiafogyasztás. A csarnok általános használati profiljának nem megfelelő fűtés: szükségtelen energiafogyasztás.

A listát még hosszan lehetne folytatni, de az már biztosan világossá vált: Csak a kifejezetten csarnokok fűtési rendszereként kifejlesztett modern, intelligens fűtési rendszerek segíthetnek elkerülni az ilyen energiapazarló csapdákat, és így alacsonyan tarthatják mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségeket. És mindezt a jövőre nézve is. Mert a fűtési költségek az elkövetkező években tovább fognak emelkedni. Ennek oka a 2021. január 01-től hatályos új jogszabályokban keresendő. CO₂-adó a fosszilis tüzelőanyagok használata. Ezért van értelme, hogy egy különösen CO₂-tüzelőanyag, például gáz és egy nagy hatékonyságú fűtési rendszer a csarnokok számára -, hacsak nem hajlandó elfogadni a növekvő költségeket.

Ebből világosan látszik, hogy a csarnokok fűtési rendszereinek kiválasztása számos kihívással jár. Jó, ha ismerjük ezeket, és képesek vagyunk elkerülni őket. Ez felveti az utolsó kérdést:

Mi a megoldás ezekre a kihívásokra?

Ahogy az elején leírtuk, nincs két egyforma csarnok. A csarnokok számára megfelelő fűtési rendszer kiválasztásakor ezért az Ön egyéni körülményeit is figyelembe kell venni. Nem létezik mindenre egyforma megoldás. Elvileg azonban már négy méteres belmagasságtól kezdve egy modern, gázüzemű infravörös sugárzórendszerrel minden említett kihívást leküzdhet. Az intelligens vezérléstechnika és a moduláris bővítések segítségével felismerhetők az olyan problémák, mint például a nyitott előszobaajtó, és kikapcsolható az adott terület fűtése.

A fűtés a zónától függően különböző hőmérsékleti követelményeknek felelhet meg. Mivel az infravörös sugárzó fűtőtestek önmagukban nem melegítik a levegőt, nincs sem porfelverődés, sem kellemetlen huzat. A meleg levegő sem halmozódik fel kihasználatlanul a csarnok mennyezete alatt. Egyszerűen fogalmazva, ez a fűtési mód csak azt melegíti fel, amire valóban szükség van. A földgáz üzemanyaggal (amelynek magas a primerenergia-tényezője és egyre környezetbarátabbá válik) és az okos maradékhő-hasznosítással (például a szomszédos irodák fűtésére) kombinálva minden legyet üthet egy csapásra: kezelhető beruházási költségek. Magas energiahatékonyság. Elégedett alkalmazottak. Alacsony teljes tulajdonlási költség. Környezetvédelem. Válassza tehát már a kezdetektől fogva a megfelelő megoldást, amikor csarnokai fűtését választja!